TÁJÉKOZTATÓ

a Budapest Sightseeing Kft. által működtetett visszaélés-bejelentő rendszer működésével és a bejelentések megtételével kapcsolatban

(hatályos: 2024. augusztus 01. napjától)

A Budapest Sightseeing Kft. (a továbbiakban: Foglalkoztató) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény  (a továbbiakban: Panasztv.) szerint belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet. 

A jelen tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) célja a bejelentésre jogosultak, a bejelentők és az eljárás egyéb résztvevőinek tájékoztatása az eljárás menetéről, a résztvevők jogairól és kötelezettségeiről. 

Mi a belső visszaélés-bejelentési rendszer?

A Foglalkoztató a jogszerű működésének biztosítása érdekében belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet. A visszaélés-bejelentési rendszer célja, a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményekkel vagy mulasztásokkal, illetve egyéb visszaélésekkel kapcsolatos bejelentett információk vizsgálata a Panasztv. foglalt követelményeknek megfelelően.

Mit lehet bejelenteni?

A Panasztv. 20. § (1) bekezdése szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Ki tehet bejelentést?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerbe a Panasztv. 20. § (2)- (3) bekezdése alapján bejelentést tehet

1. a Foglalkoztató által foglalkoztatott;
2. az a foglalkoztatott, akinek a Foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;
3. a Foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
4. az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
5. a Foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
6. a Foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
7. a Foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
8. a Foglalkoztatóval az d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
9. az a személy, akinek az d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Foglalkoztatóval megszűnt.

A bejelentőket a bejelentésükkel kapcsolatban nem érheti semmilyen hátrányos intézkedés. A bejelentő védelmére a Panasztv. II. fejezet 8. alcíme alkalmazandó. 

4. Milyen módon tehető bejelentés?

A bejelentést kizárólag az alább meghatározott módon és csatornákon lehet megtenni, a Foglalkoztató egyéb úton bejelentést nem fogad.

1. elektronikus levél formájában: bpsightseeing@discoverbudapest.hu

1. postai úton a Foglalkoztató nevére és címére megküldött levélben

1. időpont egyeztetést követően személyesen szóban a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjénél a 1075 Budapest, Madách Imre út 13-14. címen

A Foglalkoztató nem vállal felelősséget azon ügyek kivizsgálásának elmaradásáért, amely elektronikus bejelentéseket automatikusan működő védelmi szoftverek (víruskereső, spamszűrő) tevékenységének eredményeként vagy egyéb technikai ok miatt nem jut el a címzett e-mailcímre. 

Lehet-e anonim bejelentést tenni?

Igen, a bejelentés névtelenül is megtehető, azonban anonim bejelentés esetén a bejelentőnek figyelembe kell vennie, hogy kapcsolattartási adat megadása hiányába

• amennyiben a bejelentésben megadott információ nem elegendő vagy megfelelő a bejelentés kivizsgálásához, illetve a vizsgálat megindításához vagy eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges információ egyébként bármely okból nem beszerezhető, úgy a vizsgálat eredmény nélkül kerülhet lezárásra,
• a bejelentő részére az eljárással kapcsolatban a Foglalkoztató tájékoztatást nem küld,
• a Panasztv. alapján az anonim bejelentés kivizsgálása mellőzhető.

Mikor mellőzhető a bejelentés-vizsgálata?

A bejelentések esetében a vizsgálat az alábbi esetekben mellőzhető

• a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
• a bejelentést nem a személyi hatály szerinti erre jogosult bejelentő személy tette meg,
• a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
• a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Milyen védelmet kap, aki bejelentést tesz?

A vizsgálat során a Foglalkoztató biztosítja, hogy a bejelentőt ne érje semmiféle hátrányos következmény a bejelentése okán.

Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, és amelyet a Foglalkoztatóval kapcsolatos jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. 

Továbbá minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. 

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentő azonban nem tehet nyilvánvalóan valótlan vagy rosszhiszemű bejelentést.

A bejelentő védelmével kapcsolatos részletes szabályokat a Pansztv. 41-49. §-ai tartalmazzák.

Hogyan kezelik a személyes adatokat az eljárás során?

A Foglalkoztató a bejelentőnek, továbbá annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezeli.

A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a Foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára. A vizsgálat lefolytatásához nem szükséges személyes adatok a Foglalkoztató törli. Az érintetti jogok gyakorlását a vizsgálat során a Foglalkoztató biztosítja. A vizsgálat lezárását követően 30 napon belül – amennyiben további eljárás a vizsgálat alapján nem indult – a Foglalkoztató az adatokat anonimizálja. Adatkezeléshez kapcsolódó jogai feltételezett megsértése esetén az érintett panasszal fordulhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., +36-1-391- 1400, ugyfelszolgalat@naih.hu) vagy bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindítható (a törvényszékek felsorolását és elérhetőségét az alábbi linken keresztül tekintheti meg: http://birosag.hu/torvenyszekek) Az adatkezelés részletes szabályairól, így különösen annak céljáról, jogalapjáról, a hozzáférésre jogosultakról, az adatok kezelésének időtartamáról, az érintetti jogokról a Foglalkoztató külön adatkezelési tájékoztatót tett közzé).

Miként történik a bejelentés kivizsgálása?

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője részletesen tájékoztatja a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. 

A Foglalkoztató a tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítja, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját – akár jogi képviselője útján is – bármikor kifejthesse, és bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatása nem történik meg a vizsgálat megindításakor abban az esetben, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

A Foglalkoztató a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles a bejelentésben foglaltak kivizsgálására. A bejelentés kivizsgálására legfeljebb annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határidőtől – név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével – csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg.

A bejelentőt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentés mellőzéséről és a mellőzés indokáról írásban tájékoztatja a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül.

Milyen intézkedések hozhatóak a bejelentés alapján?

Miután a bejelentést a Foglalkoztató kivizsgálja, a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatja. Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedik a feljelentés megtételéről.

Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a Foglalkoztató belső szabályzatait vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, úgy a Foglalkoztató, mint munkáltató az érintett munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat.

Ha a vizsgálat a bejelentés megalapozatlanságát állapítja meg vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, az eljárást a Foglalkoztató lezárja és erről a bejelentőt tájékoztatja.